marisom

csak vidáman
A tanítónő: - Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót, és felhívok egy tetszőleges számot:
- Itt Horváth lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk. Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon.
A tanítónő felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel. Még egyszer: Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
- Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon. Most jön a legmagasabb fok.
A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Már megint te vagy, te hülye k? Menjél vissza a jó k. fádba, ahonnan jöttél. Vagy gyagya vagy, vagy engem akarsz cseszegetni.
- Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.
Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból: - Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!
- Mutasd meg, Jenőke.
A gyerek felhívja ugyanazt a számot: - Itt Horváth lakás.
- Zolika vagyok, nem kerestek?

Jó reggelt!
Hát a jó reggelhez igen csak nagy köd lepi be a tájat, szomorúvá teszi a hét eme kedves napját. Ha a természetre nincs is ráhatásunk talán a napunkat mi tudjuk vidámmá tenni.
Tegyük vidámmá, élvezzük a nap szépségét a mindent puhán beborító ködöt, egy kis pihenéssel, egy jó könyv a kezünkben és belefeledkezve a témájába, vagy egy jó film, vagy csak egyszerűen élvezzük , hogy hétvége van.
Szép napot mára!

álmodozáshoz, pihenéshez és minden egyébhez szép jó éjszakát Mindenkinek!

így én is szívesen hasalnék jó kis meleg homokos tenger, simogató hullámok,holdfény

azért ez is művészet, annak is aki végig állja és annak is aki festi

Két hete volt a 45. születésnapom.
Egyébként sem éreztem magam valami fényesen. Lementem reggelizni. A feleségem azt sem mondta: Jó reggelt, nemhogy Isten éltessen. A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen hagytam őket. Úton az irodába már teljesen levert voltam. Bementem az ajtón és Mari, a titkárnom felállt és így szólt:
- Isten éltesse sokáig, főnök!
Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egyvalaki nem felejtett el! Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Mari bekopogott az ajtómon és azt mondta:

- Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten!
Nem a szokásos étterembe mentünk, hanem egy hangulatos kis falusi lokálba, hogy egy kicsit magunk lehessünk. Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a kiváló ételekkel. A visszaúton Mari azt mondta:

- Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma van a születésnapja. Ne menjünk vissza az irodába! Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét!
Így felmentünk a lakására és kávé helyett megittunk még két Martinit és kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát. Egy idő után Mari így szólt:

- Ha Önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok a hálóba, azonnal itt vagyok.
Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy születésnapi torta volt és őt követték: a feleségem, a gyerekeim és a közelebbi munkatársaink és a Happy Birthday-t énekelték.
És én ott ültem a heverőn, és a zoknimon kivül semmi nem volt rajtam!

most pedig megyek szaunázni, mert ma lazítós napom van

ez is jó

nagyon jó

egy szépség a sok közül