marisom

egy kicsike humor..

Az indiánok lázasan készülnek a télre.
Szeptember lévén elkezdik vágni a fát, majd egy hónap múlva, mikor már tekintélyes mennyiségű fa összegyűlt, a törzsfőnökhöz fordulnak:
- Meddig vágjuk még a fát?
- Felküldöm az egyik harcosunkat a hegyre, majd megkérdezi a sámánt. - így is tesz. Másnap az egyik harcos felmegy a hegyre, és megkérdezi a sámánt:
- Óh, hatalmas sámán! Milyen hosszú lesz tél, és mikor tájt jön?
- Hamarosan itt lesz, ne aggódj. Nagyon hosszú, és hideg lesz most a tél. - nyugtatja meg az öreg, mire a harcos lemegy, és ujságolja a főnökének a hírt. Az indiánok vágják, vágják a fát, egész decemberig, mikor a törzsfőnök, már nem érti, mikor jön a hó? Úgy határoz, hogy felmegy, ő maga a sámánhoz. Fel is megy, és közben durrog az orra alatt, hogyan is képzelheti a sámán?!
- Sámán uram! Mond csak! Honnan a csudából veszed, hogy a tél mindgyárt itt lesz, és hideg, és hosszú lesz?
- Hát onnan fiam, hogy az indiánok a völgyben már 4 hónapja vágják a fát!

Bankárok üzleti tárgyalásának szünetében megcsörren az egyik mobil.
- Hello, szívem! Az előbb láttam egy új estélyit. Megvehetem?
- Miért is ne?!
- Cuki vagy! Láttam egy hozzá illő kutyust is a luxus-
állatkereskedésben...
- Ha valóban illik hozzá, legyen az is a tiéd, de gondoskodnod neked kell róla!
- Nem gond, tudod, hogy szeretem az állatokat. Viszont akkor át kell alakítani a lakást a kutyus miatt.
- Rád bízom az ügyet, de tízmilliónál többet ne költs a munkálatokra.
- Nem, dehogy. Kösz és szia!
A férfi elmosolyodik, lenyomja a telefont, majd a magasba emelve
Elkiáltja magát:
- Nem tudja valaki, kié ez a mobil?!

Mórickát feleltetik órán.Megkérdezi a tanárnéni:
- Móricka! Mennyi 5x4?
Móricka megnyálazza a középső ujját végighúzza a fején majd kiböki.
- 20.
- És mennyi 9x8?
Megint nyálazás fejrekenés majd kiböki.
- Móricka, te remekül számolsz, de miért csinálod előtte mindig ezt a mozdulatot?
- Hallottam tegnap, amint a nővérem azt mondja a barátjának:nyálazd meg a fejét, úgy könnyebben megy.

Teáskanna

Volt egyszer valahol egy rátarti teáskanna. Majd felvetette a büszkeség, mert finom porcelánŹból égették, mert hosszú csőre és széles füle volt, méghozzá elöl a csőre és hátul a füle. Ez egész ritka dolog, emlegette is a teáskanna, hacsak tehette. Hanem a födeléről nem beszélt soha. Tudta, mért nem: a födele törött volt, s ha megragasztották is, csorba maradt. Minek beszéljen hát az ember a hibáiról, mikor azt úgyis megteszik helyette mások? A csészék, a tejszínes kancsó meg a cukortartó - a teáskészlet többi tagja - úgyis többet gondolnak csorba födelére, többet is beszélnek róla, mint szépen ívelő füléről és pompás csőréről. Ezt a teáskanna nagyon jól tudta.
- Ismerem őket! - sóhajtotta. - Ismerem a hibáimat is, be is látom, s éppen ezért vagyok szerény és alázatos. De hát nemcsak hibái - erényei is vannak az embernek. A csészéknek fülük van, a cukortartónak födele, de nekem ez is, az is, s ráadásul még valami, ami nekik nincs: csőröm. Ezért vagyok én a teás asztal királynője. A cukortartó és a tejszínes kancsó inkább csak a jó ízlést szolgálja, de az adakozó, az uralkodó én vagyok. Áldás lehetek a szomjazó emberiségre! Az ízetlen forró víz bennem dolgozza fel zamatos itallá a kínai leveleket.
Gondtalan, vidám ifjúságában így elmélkedett magában a teáskanna. Ott díszelgett a terített asztalon, s a legszebb kéz emelgette; de a legszebb kéz ügyetlen volt, s elejtette a rátarti kannát.
Ott hevert a teáskanna ájultan a földön, a forró víz szétfolyt belőle, letörött a csőre, letörött a füle - a födeléről ne is beszéljünk, arról már elég szó esett. Rettenetes csapás volt ez neki, s ami a legszörnyűbb: mindenki rajta nevetett, rajta, s nem az ügyetlen kézen.
- Sohasem felejtem el azt a pillanatot! - sóhajtotta a teáskanna, amikor később elbeszélte élete történetét. - Azt mondták rólam, hogy rokkant vagyok, félreállítottak egy sarokba, másnap aztán odaajándékoztak egy szegény asszonynak, aki zsírt kunyerált a konyhán. Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon elkeseredtem.
És mégis - akkor kezdődött az én igazi életem. Mert a világon mindenki máshová ér el, mint ahova elindult. Belém földet tömtek, s ez egy teáskannának annyi, mintha eltemetnék. De a földbe aztán virághagymát dugtak, hogy kicsoda, nem tudom, ajándékba kaptam, a kínai levelekért meg a forró vízért kárpótlásul, meg hogy elfelejtsem letört csőrömet, letört fülemet. A földem befogadta a hagymát, s az enyém lett, a szívemmé vált, eleven szívemmé - addig, tudjátok, nem volt szívem. De akkor élet támadt bennem, élet és erő. Nedvek keringtek a bensőmben: a hagyma csírába szökkent, aztán virágot bontott, s én hordoztam, én voltam a bölcsője. Néztem, nem tudtam betelni a szépségével - boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét! A virág nem mondott köszönetet nekem, nem is gondolt velem. Mindenki megcsodálta, mindenki megdicsérte. Én meg örültem - bizony, megérdemli a dicséretet a szépséges virág!
Egy nap aztán azt mondta valaki: “Jobb cserepet érdemelne!"
Akkor kettétörtek, ami nagyon fájt, de a virág sokkal szebb cserépbe került, s ez megvigasztalt. Most itt heverek a szemétdombon, törött cserép vagyok. De az emlékeimet nem veheti el tőlem senki.

Jó reggelt, szép napot!

hehe..

Házasságról, házasoknak és egyedülállóknak.

Minden férfinak szüksége van egy feleségre, mert van egy csomó olyan dolog, amiért egész egyszerűen nem lehet a kormányt hibáztatni.

Mindig fogjuk egymás kezét. Ha elengedem, rögtön vásárol valamit.

Van elektromos kése, elektromos kenyérpirítója, sőt még a tojásforraló is villannyal megy. A múltkor panaszkodott, hogy nincs hely a konyhában, ahova leülhetne. Így hát, vettem neki egy villamosszéket.

A feleségem új diétát próbált ki. Kókusz és banán. Nem lett soványabb, de fára mászni már tud.

Kapott iszappakolást és két napig remekül nézett ki. Aztán az iszap leszáradt róla.

Mindennek van előnye és hátránya is. Példa erre a házasság: előnye, hogy minden reggel ágyba hozzák a reggelit, hátránya, hogy mindig ugyanaz hozza.
- Mondd csak, biztosan tudod, hogy megcsal a feleséged?
- Biztosan nem, de már két éve nem jött haza.

- Apu, miért pont anyut vetted feleségül?
- Hallod, szívem? Már a gyerek is ezt kérdezi!

- Apu, miért volt Deák Ferenc, a haza bölcse?
- Mert agglegény maradt.

Férj: Az olyan férfiak, mint én, nem nőnek csak úgy, a fákon!
Feleség: Tudom. Lógnak róluk!

A világ legboldogabb asszonyává teszlek! - ígéri a férj.
Mire a feleség: - Mikor indulsz?
Férj: Kutya egy életem van!
Feleség: Az biztos! Sáros lábbal jössz be, összepiszkítod a nappalit és várod, hogy eléd tegyem a kaját.
- A feleségemet megleptem, a "Hogyan takarékoskodjunk?" című könyvvel.
- No, és? Sikeres volt?
- Nagyon. Azóta nem dohányzom, és nem iszom.
- Képzeld, olvastam egy cikket. Egy fickó azért vált el a feleségétől, mert az folyton a zsebeiben turkált.
- Aha. És most mit csinálsz??
- Kivágom a cikket és belerakom a kabátzsebembe.

Két haver találkozik és elkezdenek beszélgetni.
- A Te feleséged hogy szeretkezik?
- Hát, van aki dicséri.
Az egyik férfi sír. Mire megkérdezi őt a haverja:
- Miért sírsz?
- Ne is mondd, a feleségem.
- Mi történt vele, meghalt?
- Akkor legalább tudnám, hogy hol fekszik!
- Hallom, összevesztél a feleségeddel. Mi történt?
- Nem tudtunk megegyezni a nyaralással kapcsolatban.
- Hogyhogy?
- Én mindenképpen a Kanári-szigetekre akartam menni, ő meg mindenáron velem akart jönni.
Péter szomorú arccal állít be a kávéházba. Barátai tudakolják, hogy mi a baja?
- Meghalt a feleségem.
Zavart csend támad, majd megszólal Zsolt hitetlenkedve:
- Nem is igaz! Csak azért mondod, hogy irigyeljünk!

Nős ember is lehet boldog, csak a felesége rá ne jöjjön .

- Mi a közös önben és a feleségében?
- Egy napon házasodtunk!

- Szörnyű! - mondja a bálban a férj - a legnagyobb idiótáknak van a legszebb feleségük!
- Te kis hízelgő! - öleli át az asszony.
Két jó barát támasztja a pultot a kocsmában.
- Mondd, megegyeztél már a feleségeddel a vagyonmegosztásban?
- Hogyne, a válóperes ügyvédem mindent elintézett.
- Na, mesélj!
- A lakás és a gyerek a feleségemé lett, az autó az enyém, a vagyon pedig az ügyvédé.

Négy férfi beszélget:
Első: Én a feleségemet havonta egyszer teszem a magamévá!
Második: Én havonta kétszer!
Harmadik: Én hetente egyszer!
Negyedik: Én hetente kétszer!
Első a negyedikhez: Neked nincs is feleséged!
Negyedik: Ja, nem a tiédről volt szó?!

Kiss László György: Teszem amit tudok

Egyszerűen, ember vagyok.
Nem méregetem magam
mással, a nagyok szavával.
Csak teszem a dolgomat,
hogy rendben álljon
köröttem minden pillanat.
Nem kívánok utánozni,
lelkendezni, sem
behódolni másnak, és
nem hiszek semmiféle
életemelő varázsnak.
Csak megyek előre,
végére a mának.
Teszem amit tudok. -
S ha néha elbukok,
saját káromból okulok.
Egyszerűen ember vagyok! -
Tudásom legjavát, életem
kútjából merítem,
és megértem a nagyok
szavát, még ha nem is mérem magam mással,
mint az emberi méltósággal!

Meseszép a reggel, csodás a kertem látványa, virágpompa, békés nyugalom.. ha nem lennék ilyen lusta, akkor le is fényképezném, de lusta vagyok még az írásra is..
Három nap itthonlét után depis leszek.. mi lesz szabi után.. lehet, hogy nem is jövök szabira.. nem bírom utána a munkakezdést..
Szép napunk legyen, az időjárás mindent megtesz, most már csak amúgy kellene, hogy összejöjjön..

Juhász Gyula - Tavasz-esti dal

Sötétkék selymét
Az égi sátor
Kitárja - s csönd lesz
A végtelenség.

A messze élet
Itt zeng szívemben
S e zene békén
Az égre réved...

Ti régi esték,
Ti messzi vágyak:
Ma minden álom
És minden emlék.

Ma csillagokra
Néz már a vándor
Nyugodt, örök, bús,
Tenger rokonra...

Zenélj szelíden
Szent tavasz este
S mint a virágok,
Mély végtelenbe
Nyílj ki ma szívem!

Ma, nem lesz szebb, a tegnapnál..

Kellemes munkát.. ünnep után dogozzunk mán egy keveset.. csak keveset, óvatosan..