Rohannak a felhők az égen, néha látszik a kék ég, más felé, ha nézek sötét fellegek, tornyosulnak, mondhatnánk azt is nagy az égi cirkusz, vidám és komor.
Üllők a napaliba és milyen érdekes, ha kinézek a kertre, a nyugati tuják teljesen megbarnultak, mintha tél lenne, pedig se hó, se tél, mégis azt érzik, hogy tél van, mert csak télre barnulnak meg, és mindig onnan tudom, hogy itt a tavasz, mert akkor zöld színüket veszik fel. A természet azért nem tagadja meg önmagát.
A kutyukám a drága az is olyan nagy bundát nővesztett, ő biztos tudja, hogy azért a kutyu nem ette még meg a telet, remélem nem is, fogja egy hamar.
Most néztem a 15 napos Accu Weather-t és már, mond mínuszokat jövő hétre, azért ők jól el szokták találni.
Csak azért sopánkodok annyit, mert féltem a növényeimet, és ez most napok óta foglalkoztat, milyen is lesz az idő.
De mos hurrá már hétvége, és ezt nagyon szeretem, és élvezem is úgy igazából. Most pedig megyek és sütök valami nagyon finomat
