Egész héten nem igazán voltam beszédes kedvembe, sok minden történt, sajnos volt benne nagyon rossz is, de az már megoldódik, remélem nem tér vissza..
A képek, a versek helyettem szóltak, az én gondolataimat próbáltam azokon keresztül érzékeltetni..
Biztos mindenki volt már úgy, hogy saját magával sem állt szóba, taposómalom.. ilyenné tesz, nem, nem tudom megmondani, hiszen nem a munkával volt gondom.. abból annyi volt, hogy csak röpültek az órák, mégis volt valami, ami az igazi énemet háttérbe szorította..
Mire eljött a hétvége tönkre mentem rendesen, de mi lesz jövő héten. hat napot, kell dolgozni. a cél miatt megéri.. de bele sem akarok most gondolni.
Holnap kert sok minden tenni valóm van, csak a lábam.. minden mozdulat fáj.. tavaly előtt is így kezdődött.. és nyögtem több héten keresztül, de azért rendbe szedtem magamat.. most is nagyon igyekszem..
Reggel megyek egy kicsit piacozni, imádok tavaszi reggel, ragyogó napsütésbe a piacra menni.. ilyenkor mindig van benne, egy pár tő, szép virág is.. héten kertészkedtem is, ha már ekkora kertem van, legyen benne minden, már alakul, de nagyon kell locsolni, nagy a szárazság, most úgy minden csőstől beindult.. lehet, kellene egy kertész.. vagy több szabadidő, vagy nagyobb munkakedv..
Ma reggel ügyintéztem, munkaidő alatt.. szerencsére két sorszámot húztam.. a tizenhat várakozó hamarabb fogyott, mint a hat, én hivatalosan a kevesebbhez vártam, és az volt a könnyebb, csak bead és visszaad, erre a bonyolultabb haladt gyorsabban.. megoldódott, de azért a pumpám valahol kétszázon volt.. az ügyintéző meg morcos, de nagyon..
Na ez volt a hétről, a gondolataim halmaza, olyan mint a lelkivilágom..
