Mindig elmerengek valamin.. hajdanába danába , na azért nem is olyan régen, mikor én még kislány voltam, emlékszem mindig mondták mi az ami illik vagy nem illik.
Szülő lettem és adtam tovább ezt, nevezzük tudásnak, a gyerekeimnek, nem azért mert az enyémekről volt szó, de nagyon tudtak viselkedni, nem kellet szólnom.. ez így volt jó., most Ők is így tesznek az unokáimmal.
Elnézem sok felnőtt, hogy is tud viselkedni..
Ma meg áll előttem egy hölgy, roppant elegánsan, néztem és megállapítottam, de csinos, jól öltözött, na de a szája az meg sem, állt egy pillanatra sem.. rágózott, rágózott beszéd közbe és minden másodpercbe.. vagy a tanárnő, aki még nem jött úgy hozzám, hogy ne rágózott volna, ez biztos az órán is ezt teszi..
Vagy más.. múltkor temetésen voltam, a sírnál a kedves vej jóízűen rágózott..

Hát elgondolkoztam, ezeknek az embereknek nincs önfegyelmük, azért ez mégsem kellene, hogy így legyen, lehet, hogy nekik nem mondták, hogy ez nem illik.. de akkor ezek a saját gyereküknek sem mondanak semmit, ez viszont szomorú..

És most csak a rágót említettem és sorolhatnám a többit..

Ma ez foglalkoztatott, csak úgy mellékesen..

Jó éjszakát, kellemes pénteki napot!