Autós és a gyerek
Egy fiatal és sikeres cégvezető gurult az utcán
új Jaguárjában. Ahogy haladt figyelte a kint
játszó gyermekeket .
Egyszer csak egy tégla csapódott a kocsija ajtajának!
Rátaposott a fékre, kiugrott és elkapta a legközelebbi
gyereket. Nekinyomta a sérült autónak, és ráordított:
- Mi volt ez az egész, és ki vagy te? Mi a fenét
csinálsz? Ez egy új kocsi! Ez a tégla még sokba
fog kerülni neked! Miért csináltad!
A fiatal srác védekezett.
- Kérem, uram... kérem, nagyon sajnálom, de nem
tehettem mást, - mentegetőzött. - Azért dobtam a
téglát mert semmi más nem állította volna meg.
Könnycseppek gördültek le az arcán az álláig.
A srác egy pontra mutatott a parkoló kocsi közelében.
- Ő a bátyám, - mondta - felborult az útpadkán,
kiesett a tolókocsijából és nem tudtam felsegíteni.
Azután a zokogó fiú megkérdezte a megdöbbent
vállalatvezetőt:
- Segítene visszatenni a tolókocsijába? Megsérült és
nekem túl nehéz.
A férfi elindult és megpróbálta lenyelni a gyorsan növekvő
gombócot a torkában. Óvatosan felemelte a mozgássérült
fiút, visszatette a tolókocsiba, aztán elővett egy vászon-
kendőt és beborogatta a friss horzsolásokat.
Egy gyors pillantásból látta, hogy minden rendben lesz.
- Köszönöm, Isten áldja meg, mondta hálásan a sérült
gyerek az ismeretlennek.
A férfi megrendülve pillantott vissza a bátyját hazafelé
toló fiúra.
Hosszú és lassú volt ez az út vissza a Jaguárhoz.
Csúnya volt a kár, mégis úgy döntött, hogy nem javíttatja ki a behorpadt ajtót. Úgy hagyta, hogy emlékeztesse őt:
-Ne repülj át az életen úgy, hogy valakinek egy téglához kelljen nyúlnia, hogy felhívja valamire a figyelmedet!
Nyújtsunk kezet a rászorulónak!