
Három napig látni folytatás
Másnap reggel pirkadatkor kiállnék az ablakba, hogy láthassam azt a kivételes csodát, amikor az éjszaka nappallá alakul át. Lenyűgözve bámulnám, amikor a nap a fényével felébreszti az alvó földet.
Ezt a napot azzal tölteném, hogy bepillantanék a világ múltjába és jelenébe. Szeretném látni az emberek, alkotta értékeket, ezért Múzeumba mennék. Láthatnám mindazt, amit csak tapintással ismerek.
A második nap estéjét színházba vagy moziba tölteném,
Harmadnap reggel ugyancsak köszönteném a hajnalt, hátha még új szépségeket fedezek fel benne. Úti célom a nagyváros lenne. Megállnék és nézném az embereket, hogy megpróbáljak valamennyit megérteni mindennapi életükből. Ha, mosolyt látnék, örülnék, ha komoly elszántságot, büszke lennék, ha szenvedést, együtt érző lennék.
Este újból színházba mennék.
Éjfélkor ismét körbekerítene az állandó éjszaka. Csak akkor döbbennék rá, mennyi mindent mulasztottam el megnézni, amikor újra rám borulna a sötétség.
Vak lévén, egy jó tanácsot adhatok azoknak, akik látnak: nézzenek meg mindent úgy, mintha rákövetkező napon megvakulnának.
Abba biztos vagyok, hogy az érzékelés különféle formái közül a látás kínálja a legtöbb csodát.