marisom

Sík Sándor

A LEGSZEBB MŰVÉSZET

A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.

S járni amellett szép vidáman,
Istentől rád szabott igában.
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan, ha ezt erősen hisszük,
Hogy teher, amit vinni kell,
Az égi honra készít fel.

Ez csak a végső simítás
A régi szíven, semmi más.
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged.

Az Úr nem szűnik meg tanítani,
Ezért kell sok harcot vívni,
Idősen is, míg csendesen a szív
az Úrban megpihen és kész vagy
az Ő kezéből venni, hogy minden Ő
S te sem vagy semmi.
S akkor lelked kegyelmes atyja
A legszebb munkát is megadja.

Kezed imára kulcsolod
ez mindennél dicsőbb dolog.
Áldást kérsz szeretteidre
Körülötted nagyra és kicsinyre.
S ha majd munkád betellett,
S a végső óra elközelgett,
Engedsz az égi szent hívásnak,
Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak

"Többségünk csendesen, minden felhajtás nélkül éli végig életét e földön. Aligha fogadnak bennünket vörös szőnyeggel, nem emelnek tiszteletünkre pompás emlékműveket. Ez azonban nem csökkenti fontosságunkat. Százszámra várják ugyanis az emberek, hogy egy magunkfajta odalépjen hozzájuk: emberek, akik hálásak lesznek a mi együttérzésünkért, bátoritásunkért... Valakinek boldogabb lesz az élete, mert nem sajnáltuk az időt, hogy megosszuk vele, amit adni tudunk. Többnyire alábecsüljük egy mosoly egy simogatás, egy kedves szó, egy figyelő tekintet, egy őszinte bók, vagy csekélyke törődés erejét, pedig mind képes rá, hogy új irányt szabjon az életnek. Nem is gondolnánk, mily végtelen sok lehetőség adódik nap mint nap, hogy szeretetünket kimutassuk."
Les Buscaglia

Dévényi Erika: Tied a nap

Nem tudom neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot,
Mikor megállíthatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.

Nem tudom a napot neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm, legyen a tiéd.

Nem tudom a napot adni neked,
De adom a szeretetemet,
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.

A napot neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom,
De van egy kis lángom, csak neked,
Amely szeretetedért tőlem egy köszönet.

Minden mindegy ilyen a hangulatom, se széna, se szalma %wink% , olyan beletörődöm.. vagy mégse.. biztos a holdállástól van..

Szakadatlan munkát szoktatással tehetjük könnyűvé.. akkor én most szokom.. vagy %smile%

Legyetek nagyon jók, és nagyon rosszak, a betegeknek gyógyulást és még minden jót is kívánok, este lassú a blogol, nem jutok el hozzátok, reggel meg rohanok.

Szép napot!

Négynapos hétvége.. már nagyon vártam, nehéz hónap van mögöttem és a folytatás is ilyennek ígérkezik, vagy talán még nehezebb lesz.. kitudja . Feltöltődés?.. hm ilyenkor nagyon nehéz, inkább a másság az hozott kikapcsolódást.
Csütörtök.. egyértelmű reggel kivittük a temetőbe a virágokat, mécsest gyújtottunk.. majd haza.
Beígértem a kürtöskalácsot, addigra kész lett a tészta, nekiálltunk sütni, ebéd mélyhűtőből.. közbe vendégek jöttek.. elmentek, rendrakás és indulás a temetőbe.. akkor már esteledett, haza én kicsi tv majd szunya, aludtam, mint a jó gyerek, korán és mélyen..
Péntek gyors bevásárlás, csak pár fontos dolog, kert és kert zöldség, répa, zeller még a földbe.. na uccu neki, és elkezdtem,, nem szokta munka nehezen ment, de azért szép halomba gyűlt a sárgarépa..
Estefelé lementünk megint a temetőbe.. este kicsi net, majd megint korán elmentem aludni.. lehet, hogy kimerült vagyok, vagy csak nagyon álmos..
Szombat.. szokásos Metró járat, havi nagy bevásárlás, délután megint kert, minden kikerült már a földből.. estefelé pakolás és irány feltöltődni, fejből kibámulni és jót szaunázni.. nagyon jól esett.. jött a család apraja nagyja.. csak bangulás nem volt, mert erről gondoskodtak a picik..
Vasárnap, kicsi főzés,kalács sütés, megint kert, rendrakás, reggelire croissan sütés, kicsi net és nagyon korán be az ágyba, reggel sírni tudtam volna, mint a gyerekek, de már összekaptam magam, megyek pihenni és kikapcsolódni %smile%

Kellemes napot, ma nem lesz szebb a tegnapnál.. %wink%

Holnapi reggelink.. sajtos croissant.. omlós, könnyű, leveles.. már most fegyelmit osztogatok annak, aki megdézsmálja %smile% .. kicsit időigényes, de nagyon finom

Teljesítettem az ígéretemet.. elkészült a kürtöskalács.. még jó, hogy rögtön lefényképeztem, mert aztán volt nincs.. aprajafalva természetesen aktívan fogyasztotta, persze mi sem voltunk kivételek, még a kutyusunk is nagyon kéregetett.. valószínűleg szert kell tennem még egy sütőre.. hiába.. nagy a család és jó étvágyuk van %smile% szerencsére.. és rendelni is tudnak..

Gyerekkoromba, a temetőnél mindig árultak gesztenyét, aztán egy időre eltűntek az árusok, most megint nagy divat lett a gesztenye, csak már perec és kürtöskalács is megtalálható a pultokon..
Innen jött az ötletem, gondoltam meglepem a gyerekeket.. és sütök kürtöskalácsot.. parázson, ahogy kell.. napsütés, szélcsend és a vanília bódító illata.. mondanom sem kell, nagy sikerem volt %smile% .. ma kellet venni még faszenet, holnap folyt.köv.

Jó lenne, ha nem lenne senki, akihez a temetőbe kell menni, jó lenne, ha nem az emlékezésé, hanem a jelené lenne minden gondolat, nem csak a szívünkben és gondolatainkban lennének jelen az elment szeretteink..
Tegnap és ma is a temetőben voltunk..
Ma kicsit rendet tettünk magunk után és gyújtottunk mécsest, ha tehetjük mindkét nap, kimegyünk a temetőbe.. ma már sokkal csendesebb és nagyon meghitt volt a temető, nem volt már hömpölygő embertömeg, csend volt, bánatos, fájdalmas, megható csend.. a gyertyák fénye ma sokkal halványabban világított, ma olyan fájdalmas volt, mintha éreznék, nekik nagy feladatuk van, a szeretetünket, a fájdalmunkat, bánatunkat, örömünket ezzel fejezzük ki.. és a hiányérzetünket.. hogy csak mi szólunk, de választ nem kapunk.. ez nagy fájdalom.. ezt tudják a gyertyák is.. ők válaszolnak nekünk.. táncoló, rebbenő fényükkel..

Mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek
bora ecet könnye torma
gyertyájának is csak korma
álldogálhat egymagában
kezében egy szál virággal
mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek

Kányádi Sándor