marisom

Most csak a képet hozom, nyami.. nagyon finomra sikerült oroszkrém-torta.
Receptesbe, majd picit később teszem.

Kellemes vasárnap délutánt!

Valahogy nem volt időm netezni, vendégek voltak tegnap, itt aludt a pici lányunk, meg-meg és meg.. minden összejött.. mostantól semmi munka , igaz át kellene olvasnom, na nemcsak olvasnom kb150 oldalt holnapra, totál illene tudnom, na nem is mondom.. az majd csak ezután jön.
Tegnap mindenesetre sok mindent sütöttem, kellemes napom volt nagyon gyorsan elment, ma pedig igyekszem feltöltődni a jövő hétre, mert nagyon nehéz hetem lesz, olyan igazi nehéz, most csak nagy sóhajokba tudok beszélni róla, remélem egy hét múlva már, könnyebb leszek és vidámabb..
Most a fejemet a homokba dugom, és nem gondolok a jövő hétre, megyek, egy kicsit körbe olvasok.. szomszédolok..

Éld az életed játszva mint egy gyerek,
Rajzolj virágot és mindenen csak nevess,
Örülj,hogy nem tudod mi is az a bánat,
Énekelj szívből,s ne tudd az élet hogyan fájhat,
Mert minden ember legbelül még gyerek,
Akkor is ha sír és akkor is ha nevet...

Kellemes hétvégét!

Szép álmokat!

FAZEKAS ANNA : ÖREG NÉNE ÖZIKÉJE

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.

Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhők alatt.

Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"

Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.

Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.

Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.

Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!"

Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.

Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.

De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik.

Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.

Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.

Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.

S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.

Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.

Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.

Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.

Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!

Férfi, az aki......

úgy tesz vissza minden üveget a hűtőbe, hogy csak 1 korty ital
van az alján.
aki úgy teszi be a szennyesbe a ruháját, hogy az
alsónadrágjában 2 csomóban ott figyel a 2 zokni is.
aki minden poharat amiből iszik, a lakás különböző pontján helyez
el, előszeretettel a virágcserepek mellé.
aki 2 órát utazik 30 fokban, hogy egy kocsit megnézzen, de ha Te
megkéred egy 2 perces kitérőre, húzza a száját.
aki ha TV-t néz, nem válaszol a harmadik Mit ennél drágám?
kérdésre sem.
aki ha Forma 1 van, képes reggel 5-re felhúzni az órát és felkelni
hétvégén, de ha téged kell 8-ra dolgozni vinnie tuti, hogy miatta késel
el.
aki minden másnap vagy az irodája előtt vár a kollégájára, aki a
kulcsot hozza, mert ő otthon hagyta, vagy otthon vár másfél órát a
feleségére a ház előtt, mert a lakáskulcsot az irodában hagyta.
aki hetente egyszer, amikor töltőre teszi otthon a telefonját,
otthon is felejti.
akinek a 3 éves gyereke, ha azt mondja télen, hogy reggel
papucsban hozta az anyja a bölcsibe, akkor el is hiszi és úgy viszi haza.
aki minden nevezetes ünnepet pár nappal később köszönt.
akinek az anyja ,,ezt,, az ételt nem így szokta főzni.
aki nem érti miért nem a szülei háza mellett akarsz építkezni.
aki ha beteg, rögtön béna is lesz, de ha Te vagy beteg akkor is
megbénul.
akinek egy tárgy megkeresése egyet jelent a szoba közepén
megállással és ,,nem tudod hol van?

na azért szerencsére nem mindegyik ilyen..

Jó reggelt!

Na ennyi a mondani valóm most reggel.
Fejembe ezer gondolat, és feladat a mai napra..
Ma tényleg nagyon szorgosnak kell lennem, mindent át kell néznem, minden rendbe legyen, egész hétvégén biztos motoszka majd a fejembe, hogy minden oké vajon, én úgy tudom igen...
Nem szeretem jövő hét lesz..
De addig is most jön a hétvége és erre koncentra..
Ma pedig legyen szép napunk..

Édes álmokat, jó éjszakát!

Látni

Úgy szeretném felkutatni,
Körbevinni, megmutatni
Mindent, ami szép,
Miben szíved-lelked gyönyörködnék.

Annyi szép van.
Annyi kis csoda.
Nézz ide, nézz oda,
Mi minden, mi szépnek otthona.

Egy bokor, vagy egy kis virág.
A fa, a fán meg egy ág.
Az ágon az éneklő madár.
Messze nézve, a végtelen határ.

Torony, mi a keresztet hordozza,
Harang, mi épp a delet harangozza.
Ember, ki megpihen,
Gyermek, ki hófehér, szívében-lelkében.

Ott egy pár, csókba forrva.
Eggyéváltan, boldog álmodozva.
Folyó, mi alattad folyik el,
Sirály, mi sikoltva ér vizet.

Vízen a híd, mi átvezet,
Kedvesed, ki fogja a kezedet.
Szellő, mi estfelé simogat,
Az éjszaka, mi szétválaszt napokat.

Ugye mennyi a szép?
Csak látni kell,
S magunkkal
Szívünkben vinni el.

Úgy szeretném megmutatni!
Rajki Miklós