Megdicsértek, labor jó lett, ez volt ma délelőtt a legjobb hír, mára vártam az ultrahang időpontját, na nem ezen a héten lesz, de nem is ebben a hónapban, majd jövő hónap végén, lehetne, mondjuk jövőre is, de én szerencsés vagyok, mehetek jövő hónap végén, de akkor minek már. Várakozás közbe ki kell tanulni az öngyógyítást és nincs gond. Vagy keresni kell egy Segítőkész Tündéri D. Bácsit, aki amint tud megnéz és mint régen az úttörő ahol tud segít. Na ilyen kevés van , de van és nagyon, de nagyon sokat segített. Útálom a gyógyszert, ki szereti, de néha muszáj, most muszáj és ha szorít akkor van mit bevenni. Kéretik nem stresszelni magunkat és akkor minden ok. No de stressz van nap mint nap, én ezután beveszem a lesz..tablettát, ha szükségem van rá és várom, hogy egyszer sorra kerüljek és remélem akkor kiderül, hogy nincs is semmi bajom, csak a stressz meg annak a következményei, de akkor meg vigasztal az a tudat, hogy sok ember van így mint én és ez már felér egy gyógyulással. Csak ne szorítson, nem fog, mert nem engedem.