Tegnap este egy drága tündérke, kislányunokám nálunk aludt és vele voltam elfoglalva. El sem tudtam köszönni, mert megébredt és utána már én is vele együtt elaludtam. Reggel, szintén vele voltam elfoglalva, nem jutottam géphez, mert reggeli, ebédfőzés, vagyis a szokásos. Nagymama sors, de édes sors ez, legalábbis én élvezem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
