
Most már elmegyek csicsukálni, szép álmokat és jó éjszakát.

Ajándék-etikett. Ez persze nem véresen komoly, de mindenképpen hasznos lehet, hogy kimutassuk tiszteletünket egymás iránt. Először is szánjunk időt arra, hogy kigondoljuk, mivel lephetnénk meg kedvesünket, barátunkat, családtagjainkat. Ne magunknak vásároljunk! Nem biztos, hogy a mi szívünk vágya mást is örömmel tölt el. Az ajándék akkor okoz igazán örömet, ha személyre szóló, ha azt sugallja, hogy aki adta, ismeri a másikat. Az ő öröme pedig a mi ajándékunk.Az ajándék legyen személyre szóló, de ne személyeskedő! Ne ajándékozzunk fittnesszbérletet a párunknak, ha úgy gondoljuk, hogy egy kis testedzésre lenne szüksége, mert sértődés lesz az ajándékozás vége. Ha lehet, ne akarjunk üzenni az ajándékkal - kivéve természetesen, ha a pozitív érzéseinket szeretnénk közvetíteni.Távoli rokonoknak, kollégáknak általában nehéz személyre szóló ajándékot venni, de azért igyekezzünk kerülni a sablonokat. Tartsuk észben, kinek mit ajándékoztunk, mert igazán kellemetlen negyedszerre is vázát ajándékozni a nagynéninek, és csíkos sálat az unkahúgnak. A kollégák esetében kerüljük a nagyon személyes ajándékokat, mert vagy nem találjuk el a szíve vágyát, vagy pletykákra adhat okot. Némi humorral persze lehet fűszerezni az ajándékozást, de vigyázzunk, ne legyen sértő!Az ajándékozás pillanata legyen meghitt és hangulatos, hogy megkoronázza az ünnep varázsát. És végül ne felejtsük el semmi esetre sem, hogy az ajándékozás önzetlen dolog. Az "Ugye tetszik?" kérdés a világ egyik legfeleslegesebb formalitása, hiszen kellemetlen helyzetbe hozza a másikat.

Fejfájást,megúsztam, mire beértem a dolgozóba már nem is éreztem.Elszaladt gyorsan a nap, és nagyon kellemes volt.Mindenki békés és ünnepre hangolódott volt,élveztem a sok kedves szót amit nekem szántak és a szeretetett ami felém áradt.

fejfájos,migrénes reggel,kávé sem szokott segíteni már épp örültem, hogy régóta nem fájt a fejem, pedig nem hiányozott, két iszonyatos nap vár rám, na megpróbálok nem negatív lenni.Puszi mindenkinek.
Annak aki próbálkozni szeretne, különleges és rendkivül finom ünnepi süti.
Habtorta
7 tojás fehérjét 35 dkg porcukorral gőzön keményre verjük, aztán levesszük a tűzről, és folyton verjük, míg kihűl. Tepsi hátulján, papírlapon, háromfelé osztva nagyon lassú tűznél sütjük, a sütő ajtaját többször kinyitni, hogy a gőz elpárologjon./Én 100-120 fok között sütöttem egyszerre a három tepsit, ha kész kemény ropogós és a papírt könnyen le lehet húzni/
Krém: 7 tojás sárgája, 7 evőkanál cukor, 7 evőkanál feketekávé. A tojássárgája, cukor, egy evőkanál liszt, kávé, 3 szelet étcsokoládé, másfél kanál kakaó követi egymást és ezt sűrűre főzzük. Ha kihűlt adunk hozzá 25 dk habosra kevert vajat és 14 dk pirított darált mogyorót és ezzel töltjük a lapokat. Végül csokoládémázzal beborítjuk. Tejszínhabbal tálaljuk nagyon finom.

Kedveskedtek, hajdanán, mikor kezdtek haza járni, egyszerű kis fűszerrel bevont cukor gömbök voltak, csokorba kötve. Vázába tettem és évekig díszlett a polcon, ma kidobtam. Mert akik kedveskedni akartak vele hajdanán, azok ma a mi kis országunkat és az itt élő embereket pocskondiázták, és én ezért megharagudtam és kidobtam a régen kapott kis csokrot, ami még meg is szúrta az ujjamat, mintha az ő bosszújuk lenne. Csak tudnám, minek jönnek haza, ha itthon semmi sem tetszik, közben meg keresik hol is, tudnák olcsóbban a Ft-ot. Eur-ra váltani, amikor meg behozza, akkor meg azt nézi hol is, kap érte többet, és közbe hangoztatja, hogy ő milyen sokat is tett ezért az országért. Talán itthon kellett volna dolgozni és tényleg tenni is érte valamit, ha meg nem tett, akkor meg küszöb alatt lapos kuszásba és nem mellet döngetve kellene ócsárolni, amit, hátat fordítva annak idején itt hagytak.