marisom

Elrohant a szabim, sajnálom, nagyon jó volt.. várom a következőt.. soká lesz.. majd valahogy kibírom.
Tegnap ebéd után, muszáj volt egy órát aludni, mert iszonyatos fáradság volt rajtam. Aztán meg elmentem palántáért, mert nekem valahogy idén nem igazán akarnak sikerülni.. mivel dübörög a szép tavasz, akkor meg had nőjenek nálam az üvegházba.. nyam, de szeretem a saját paprikát, paradicsomot és ubit, meg mindent..
Igaz kell vele dolgozni, de nagyon megéri, kert adott, akkor meg miért ne, habár néha egy kertész jó jönne.. én dirigálnék ő meg csak dolgozna../haha/
Otthon termett dolgok tényleg egész mások.. ez olyan, mint a kenyér, egyszer jött egy szédült ötletem, jó pár éve, na azóta nem is ízlik az üzleti kenyér, inkább minden nap sütök otthon kenyeret, hát nem szédült vagyok.. mindenki vetkőzi le a munkát én, meg mindig többet találok ki magamnak otthonra.. biztos azért, hogy ne unatkozzak..

Ma biztos nem lesz szebb, mint a tegnap, habár a munka folytatásaként megyek az oviba a pici lányért, akkor biztos szebb lesz..

Szépeket, jókat és mindent, amit szeretnénk elérni, teljesüljön..

Szép napunk legyen!

Kellemes délutánt!

Málnának..

Jó reggelt, kellemes ébredést, én szokásom szerint ötkor már kukorékoltam..

Sok mindennel sikerült végeznem, még mindig rengeteg tennivalóm van, kétszer kezdett esni, de csak pár csepp esett.. este aztán jócskán megdolgoztattam a szivattyút. Nagyon jó itthon lenni, én tuti nem tudnék unatkozni, az is igaz, hogy napi tíz-tizenkét óra munka, kemény leterhelt nap után sokszor nincs kedvem / erőm / sok mindenhez, szinte nem egyszer csak tűzoltás van minden téren, ilyenkor meg aztán jó lenne mindennel utolérni magamat, de ez sem mindig megy, mindig azt mondom, ha egyszer sok időm lesz.. de még nem jött el az az idő.. azért annyira még nem is baj..

Érdekes dolog ez így, mindig a nyugdíjas éveket várjuk, annak, meg akinek elérkezett az meg még mindig dolgozni akar.. és nyugdíj mellett még dolgozik is.. furcsa figura az ember mindig sopánkodik valamiért, aztán amikor meg megvan, akkor már másként gondolkozik róla.. én most azt mondom az idő nekem, dolgozik és akkor majd minden, kiderül.. és remélem, kiderül..

Tegnap este kilenckor álltam neki egy kuglófnak, néha csodálkozom magamon mire is, vagyok képes.. csak egy sütőporos kuglófot kavirtyoltam a reggelihez.. de nagyon szeretjük, akkor meg had legyen..

Szépet, jót és kedvünkre valót a mai napra, ma is szép idő ígérkezik, akkor meg.. tegyük is széppé a napunkat ha tehetjük..

Nem is tudom, hogy volt-e már ilyen, tegnap este nem volt kedvem még a géphez sem ülni, / adtam is most reggel magamnak egy fegyelmit / pedig nem is dolgoztam, olyan sokat, mint amit beterveztem.. / azért a napon, a nyugágyon egy nagyot dolgoztam, elméletben / ez viszont kicsit bosszantó.. mert maradt minden a hátra levő két napra.. erre kíváncsi leszek, mert az erőm, na az meg véges..
Tegnap megérkezett a medencénk, ez nagyon jó.. csak jó idő kell, és ihaj, csuhaj..
Viszont szorgalmasan járok oviba a héten, mert a szabihoz ez is hozzátartozik.. nagyon örül a drágám.. viszem, hozom.. jókat lehet közbe beszélgetni.. viszont az óvó néniről, minden találkozás után még negatívabb lesz a véleményem.. na nem szeretnék gyerek lenni a keze alatt, a mosolyt azt nem ismeri, rideg mint a mélyhűtőbe a liba.. olyan liba kinézete is van..

Legyünk vidámak, csak annyit dolgozzunk, amennyihez kedvünk van..

Szép napot, jó napot, vidám hét kezdést!
Három napig nincs dolgozóba járás, van helyette itthon, sok minden teszem, veszem, elfoglaltságom, van hozzá szép időm és munkakedvem is, na meg tetszik, nem tetszik most már mindent földbe, kell tenni, mindennek a helyére kell kerülni.
Dübörög a tavasz rendesen..
Most pihizek, azt folyt.köv.

Neked adom lelkem

Csendes az éj, az égen ezer csillag.
A Hold égi útján felfelé ballag.
Telt arca fentről a Földre mosolyog,
Benéz az ablakon, szeme ránk ragyog.

Hűvös az éj, gyere bújj ide mellém!
Én vigyázom álmod ezen az estén.
Csendes már minden, a nappal véget ért,
Helyét az estnek adta, aludni tért.

Bújj ide hozzám és hunyd le a szemed.
Felejts el mindent, én fogom a kezed.
S ha hallod majd a csengettyűk dallamát,
Feltárom előtted lelkem kapuját.

Valahol messze, egy manó útra kel,
S az Éj-Tündér most csak nekünk énekel.
Hallgasd csak Kedves, milyen szép ez a hang,
Hallod már Te is, hogy cseng a kisharang?

Hát hunyd le szemed, és Te is láthatod
Az előttünk nyíló mesés világot,
Ahol ezer csoda és varázslat vár,
Szoríts magadhoz, gyere, induljunk már.

Nézd csak, ez az a hely, ahol minden más.
Itt nincs Rossz, nincs Harag, semmi rohanás.
Ez egy sziget, a Vágyak Birodalma:
Lelkemnek mélye, az álmok világa.

Ez az a hely, amit magamban hordok.
Ha rád gondolok, mindig itt vagyok.
Együtt veled, mert Rólad szól az álmom,
Náladnál fontosabb nincs e világon!

Senki más nem látja, nem ismerheti,
Álmaim kapuját fel nem törheti.
Mások előtt e helyet zárva tartom,
S a kulcsát most Tenéked átadom.

És lesz egy Hang, mely mindent megmutat,
Segít Neked, hogy megtaláld az utat
Ami elvezet Téged a lelkemhez.
Csak gondolj rám, és szoríts a szívedhez!

Mert Te vagy az, kiről annyit álmodtam!
E mesés világot Neked alkottam.
(Thalis Silvenier)

Hajnali ébredés

Az éj borongó homálya elillan,
Egy csillag búcsúzik, utolsót villan,
Bíborszín felhők mögé fut a sötét,
Kék leplét kibontja a hajnali ég.

Ágaikat fényben fürdetik a fák,
Még álmos, de mosolyog már a világ.
Az utcán koppannak az első léptek,
Megmozdul, felpezsdül, indul az élet.

Lágy szellő lendül, bohón és vidáman,
Friss táncot lejtve az utca porában,
Kenyér jó illata libben utána,
Madarak füttyének szép dallamára.

Szárnyuk kitárják az álmos ablakok,
Szemük felcsillan, köszöntik a napot.
Kávék mélybarna párája lengedez...
Jó reggelt, és szép napot mindenkinek!

Thalis Silvenier: Álmodj szépeket

Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a Képzelet-Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.

A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.

Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod simogatja. Ugye érzed?