marisom

Tulajdonképpen hálás vagyok...
A feleségemért (barátomért/férjemért, barátnomért), aki panaszkodik a vacsorára, mert így az estét velem tölti itthon, és nem valaki mással.

A lányomért/fiamért, aki azért panaszkodik, hogy mosogatnia kell, mert ez azt jelenti, hogy itthon van és nem az utcán, kóborol.

Az adókért, amelyeket ki kell, fizessek, mert azt jelenti, hogy alkalmazott vagyok, van munkahelyem.

A takarításért egy buli után, mert azt jelenti, hogy barátaimmal tölthettem egy estét.

A ruhákért, amelyek egy kicsit szukek, mert van elég ennivalóm.

Az árnyékomért, mert kint lehetek a napfényben.

Hogy nyírhatom a füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a csatornát, mert azt jelenti, hogy van házam.

A parkoló helyért a parkoló legmesszibb pontján, mert ez azt jelenti, hogy tudok járni és még autóm is van.

A nagy futés számláért, mert ez azt jelenti, hogy melegben voltam.

Hogy a templomban mögöttem ülo hölgy hamisan énekel, mert azt jelenti, hogy hallok.

A mosni- meg vasalnivalóért, mert azt jelenti, hogy van ruhám.

Az esti fáradtságért és izomlázért, mert azt jelenti, hogy tudtam keményen dolgozni.

Hogy meghallom hajnalban az óra csengetését, mert azt jelenti, hogy élek.

Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói.

Jó reggelt!

Azért mert esik, lehet jó a reggelünk, hó esne azt, hogy értékelném, de ezen a télen már csak ilyen időnek kell örülni, de nem is elégedetlenkedek, ez van és kész.
Majd eldönti az időjárás felelős mit is, akar.
Túl vagyok a reggeli tornán, a szemtornán..
Már elég régen olvastam a szemtornáról és becsületesen csináltam is hónapokon keresztül, szerintem eredménnyel, a szemész szerint is.
Ma neki is gyürkőztem rendesen, és újból elkezdtem, néha elhagyom a jó szokásaimat, pedig nem kellene abbahagyni, csak előjön a lustaságom..
Mostanában többször nyúlok a szemüvegem után, pedig ha tornáztatom a szemem, akkor alig használom.. akkor miért is nem csinálom.. na most majd megint.
Kicsit fegyelmeznem kell magamat..

Azt hiszem, elteszem magam holnapra. Olyan nyúlós a szám, nagyokat ásítozom..
Jó éjszakát, szép álmokat, olyan mosolygósat!

Lev Tolsztoj: Az öreg nagyapó meg az unokája

Nagyapó nagyon megöregedett. Lába rossz volt a járásra, szeme a látásra, füle a hallásra, foga már egy sem volt. És amikor evett, vissza-visszafolyt a szájából az étel. A fia meg a menye nem ültették többé az asztalhoz, hanem a kemence mögött adtak neki enni. Egyszer egy csészében adták oda neki az ebédjét. Magához akarta húzni a csészét, de leejtette és eltört. A meny megszidta: miért tesz mindent tönkre a házban, miért töri el a csészét és kijelentette, hogy ezentúl egy fatálban fog ebédet kapni. Az öreg csak felsóhajtott, de nem szólt egy szót sem.

Egyszer otthon ül az ember és az asszony, s látják: fiacskájuk kis deszkákkal játszogat a padlón, s valamit eszkábál. Megkérdi az apja:- Mit csinálsz ott, Misa? Misa ezt feleli: - Fatálat csinálok, apám. Ha majd anyámmal megvénültök, ebből a fatálból etetlek titeket.

Az ember és az asszony csak egymásra néztek és sírva fakadtak.

Megszégyellték magukat, hogy öregapót megbántották. Azontúl mindig az asztalhoz ültették és gondját viselték.

Szép estét!
Ma már megint későn értem haza, egy nyakig munkába nap után, fölfaltam a maradék vadast és szó szerint beájultam a TV elé és annyi, se, kép se hang, na ez volt egy nap a sok közül.. ennyi.
Azért más volt, mint a többi, mert aztán tekertem egy keveset, már régóta nem bicajoztam, pedig fontos a mozgás, csak a pár km legyalogolása nem elég.
Erről Norbi jut az eszembe, hogy kikezdték, pedig segítségével sokan szabadultak meg a fölösleges kg-tól. Mennyire bizonygatják, nem is fogyaszt, pedig csak követni kell, amit a kajáról ír, és mozogni ennyi a titka, Most divat szidni Őt, pedig csak annyit mond mozogni kell, és nem nasizni.
Ismeretségi körömből vannak többen, akik az elválasztásos diétától nem fogytak annyit, mint más Norbi módszerével, és még kedvére kajált is, nem kellet válogatnia ma ezt, holnap csak azt. Kollegáim között van ilyen és olyan, és bizony, aki Norbira esküszik napi becsületes, félórás intenzív kerékpározással heti kb. 2 kg fogyott és evett is, a másik meg csak arra vár, hogy mikor lesz ilyen olyan napja, hogy jó is lakjon, és 90 nap alatt össz. 8 kg fogyott, nem hagyta abba, és még ráadásul most már csak stagnál a súlya.
Kinek is van vajon igaza? Én mindenesetre a normál kajálásra, semmi nassolásra és sok mozgásra szavazok, ha meg nincs erőm mozogni, mert olyan is van, aznap nem eszem annyit, mégis rajtam is van, nekem nem tetsző két kg..

Bosszúságok ma is kerüljenek..
Tegyük széppé a napunkat, kedvességgel, szeretettel és egy szép mosollyal..

Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG

Jó reggelt!
Nem vagyok bőbeszédű, morcos sem, vidáman sem ébredtem.
Akkor mi is vagyok..

Álmos vagyok, fáradt vagyok, sok volt a több mint 10 óra, elteszem magam holnapra..

Szép álmokat, pihenjünk egy jót, ébredjünk reggel vidáman!